Who am I?
That the Lord of all the earth,
Would care to know my name,
Would care to feel my hurt.
Who am I?
That the bright and morning star,
Would choose to light the way,
For my ever wandering heart.

Not because of who I am,
But because of what you've done.
Not because of what I've done,
But because of who you are.

I am a flower quickly fading,
Here today and gone tomorrow,
A wave tossed in the ocean,
A vapor in the wind.
Still you hear me when I'm calling,
Lord, you catch me when I'm falling,
And you've told me who I am.
I am yours.
I am yours.

Who am I?
That the eyes that see my sin
Would look on me with love
And watch me rise again.
Who am I?
That the voice that calmed the sea,
Would call out through the rain,
And calm the storm in me.

Not because of who I am,
But because of what you've done.
Not because of what I've done,
But because of who you are.

http://www.youtube.com/watch?v=3jbqQh2WMSQ&feature=related

A 2012 egy naagyon jó film. Nem mindenki tudja, mert még nem látta a bemutatóját, vagy olvasott róla. De nagyon jó. Meg kell nézned mindenképpen. Persze csak ha már elmúltál 16. =D

Kirk Franklin már Budapesten van. De én nem. Belegondolva érettségi szinten ott még lehet, hogy nem tartok, hogy egyedűl egy szitiben kóboroljak, vagy hogy koncertre menjek. Be kell érjem a youtube- val és az albumokkal. De ez is csak egy múló dolog. Ott vagy, aztán nem. Csak az emléke marad meg. Akkor is jó lett volna elmenni. Élménygyűjtési mániában szenvedek. Mindegy, hogy fénykép, vagy csomagolópapír, vagy szívúszál- valami emlék kell, hogy maradjon, amire ha ránézek, a dolog újra lejátszódik bennem. Na ez most elég komoly volt. Vagy nem. :P
Karácsonyi vásárlás kezdődik. Vagy legalábbis kezdeni kéne már. De olyan sokminden jön mindig össze, hogy minden egy héttel később jut eszembe. Könyvet olvasni, vagy megkeresni valamit a neten. De minden előtt kitalálni, hogy ki minek örülne, kihez mi passzol. ez veszi el az év nagy részét, hogy kitaláljam. De biztos lesz most is jó ötletem, mint általában (ha nem későn) szokott. Igazából az a legjobb, amikor nem kell valakinek semmit venni, mert mindene megvan. És ezt nem sóherségből, de valakinek nincs szüksége semmire, mert boldog azzal, amije már van. Ebben a pillanatban nekem sem kell semmi, de miztos fog eszembe jutni.
De jó a német fakt! Megint el fog maradni. Az iskolai megpróbáltatások között felfedezhető kis mértékben az igazságosság elve. De csak mert megérdemeljük. =D
Egyszer elbeszélgetnék valakivel, hogy mit miért tesz. Kíváncsi lennék rá, hogy hogyan gondolkoznak emberek. Pontosabban olyanok, akik más életében hagynak maradandó változást, sebet, ami csak hosszú évek alatt gyógyul be.
El akarom olvasni a Papírsárkányokat (by Khaled Hosseini)!!!

Holnap orvosi vizsgálatra megyünk...ami azért jó, mert elmarad a magyar óra, a tesi is (remélem) és kiderül, hogy rendesen látok és nem vagyok több 100 kilónál... még.
Olyan rossz nézni a híradót... mindig valami felrobban, vagy valakit meggyilkolnak, vagy valami más. Olyan pesszimista és idegbajos embereket csinálnak így, akik semmire nem tudnak reménykedve nézni, vagy mindig minden helyzetben a legrosszabbra számítanak. Én nem akarok ilyen lenni, ezért próbálok mindenhez jó kedvvel állni, reménykedve, és ami a legfontosabb: csak ritkán nézek híradót. De mostanában hallottam, mikor járkáltam a konyhában valami ehetőt keresve, hogy sok iskolát zárnak be az influenza miatt. A jó hír, hogy a mienk még nyitva van és ma írhattam egy ötös német dolgozatot. =D Nemrég hoztak haza Netti és Laura egy papírt, hogy be lehet őket ingyen oltatni. Én gondoltam hogy nem adunk ki pénzt, hogy én is be legyek, de sajnos anyáék nem olyan sóherek, hogy kimaradjak a dologból. Sajnos. De nagyon nincs semmi kedvem meg lelki erőm, hogy belém nyomjanak valamilyen döglött vírust.
A matekkal nem lehet lázba hozni. Csak addig, amíg nem jövök rá, hogy fogalmam sincs az egészről. De azért lassan megértek mindent. Csak lassan kell csinálnom, hogy tudjam, hogy mit miért csinálok. =D Csak bírjam ki holnap!!!
Okulva Reni helyzetéből -ami azért rossz, mert a notebook elég sokat nyom ahhoz, hogy minden hétvégén hurcolássza- nem szeretnék egy nehéz notebook- val járkálni, ami még nagy is. Nekem tökéletesen megfelel egy kis gép is, ami csak akkora, mint egy kis táska és főleg internetezésre használják. De mit álmodozok én?? A pénzemból egy tejbegríznél többre valót nem is lehetne venni. =D Na hagyjuk. Maradjon álom. Szép álom.
Szóval ez a hét eltelt és jó érzésekkel pihenhetek a hétvégén:
"Köszönjük élet, áldomásidat,
 Ez jó mulatság, férfi munka volt"     XD

Miért tiltanak meg dolgokat? Sok minden nem tűnik rossznak. Csak egy kicsit had lennénk boldogok vele, miatta. Miért kell megtiltani, elvenni, ami örömet ad?
Ha fent vagy egy hegyen és körülnézel, gyönyörű a látvány. Minden olyan picinek és jelentéktelennek tűnik. Azután rájövünk, hogy fentről mi is kicsik vagyunk. Sétálsz a várromon, mászol fel, el akarod érni a legmagasabb pontját. Onnan a legjobb lenézni. De a kavicsok a lábad alatt legurulnak. Nem tudod megtartani magad és te is leesel, ahogyan a kövek. Nem állít meg semmi. A hegy lábánál ér véget az "út". Nem volt korlát, ami ezt megakadályozza. Kérdezheted: Hogy nem jutott senkinek eszébe, hogy biztonságossá tegye a helyet? Miért nem veszik észre, hogy az ember csak megy, mással van elfoglalva, nem figyel, és már lent is van. Meg kell ez történjen, hogy felfigyeljenek a veszélyre?
Az életedben vannak korlátok, amiket lazán át lehet mászni. Nem látod az utána levő szakadékot. Nem gondolsz bele, hogy amit teszel, annak mélyreható és köve a te, és akár mások életében is. A pillanatnyi boldogság után futsz, ami egy idő múlva elmúlik. Ezért akarsz mindig többet és többet, de ezzel mindinkább mélyre ásod magad. A végén már nem fog örömet okozni az, ami eddig felvidított. Más dolog után kell nézned. Valami erősebb után. Belekerülsz egy olyan kerékbe, amiből csak a mókus tud kimászni. És te, amint tudjuk nem vagy az.
De a baj megelőzhető. Ha megvan az értékrended, a szabályok, amiket szeretsz, amikről tudod, hogy az egészségedért, a boldogságodért, a jövődért vannak, akkor nem fognak zavarni. Ne akkor vedd észre a korlátot, amikor már a túloldalán vagy. Adj értük hálát és mindig maradj belül!!!

" Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek. Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, nem követnek el álnokságot, hanem az ő útjain járnak. Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet! Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. Teljes szívemből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. Áldott vagy te, Uram! Taníts rendelkezéseidre! Ajkam fölsorolja szád minden döntését. Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek. Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre. Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg. Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet. Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat!" 119 Zsoltár, 1-19ig.

A címnek semmi köze semmihez!
Egész héten suli...ez még rendben van, de hogy vasárnap is a közelébe menjek, az már elég hátborzongató. De azért holnap sokkal jobb lesz. Családi istentiszteletre kell menjünk... a süti már sül. Nesze neked nagycsalád- két adagot csináltam. És most kivételesen minden volt ami kellett és még össze sem kentem magam!!! Naaagyon szeretek sütni, úgyhogy a nagycsalád csak jót tesz önmagam kifejezésében. A sütés szeretetét gondolom nem lehet örökölni. Csak egyszerűen szeretni.
Egyre inkább kezd visszajönni a történések leírási kényszere nálam. Van, hogy semmi értelmes, vagy érdemes dologra nem emlékszek, amit le lehetne írni. De most tényleg vannak dolgok, amik elég publikálhatóak, hogy itt megtudhassa általában mindenki. Aki nem érti, az meg biztos külföldi, mert igyekszem a lehető legtermészetesebben és legérthetőbben kifejezni magam. De azért szeretek bonyolult nyakatekert mondatokban fogalmazni. Az olyan komollyá tesz. =D
Tegnap...ööö tegnapelőtt (csütörtök) Békéscsabán voltunk, hogy megnézhessük a főiskolák (már amelyik eljött, hogy "bemutatkozzon") dolgait, karait, és mindenféle ilyen fura szavakkal megnevezett részeit, amiknek én még a nagy részét nem értem. Nem volt túl nagy a hely, és nagy volt a kísértés, hogy a standok helyett az üzletekbe menjünk be...ha már úgyis ott vagyunk. De sikerült kibírni és végigmentünk a lehetséges és jónak tűnő helyek mellett (az egyiknél még gitároztak is) és begyűjtöttünk pár főiskolás (és középiskolás papírt is- hiába mondtam Tibinek, hogy már nem vagyok nyolcadikos) ismertetőt. Két óránk volt "megismerkedni", aminek jó ha a felét kibírtam. A többi már csak kóválygás volt. Felmentünk a mozihoz, ettünk sütit, benéztünk a Vögele és a C&A- ba. Jól esett. Persze tudom, hogy nem vagyok az eladók kedvence, de ők értünk vannak...vagyis azokért, akik tényleg vásárolni akarnak valamit, nem csak nézelődni és próbálgatni. Valaki most biztos egyetért velem, tudom is, hogy ki. =D
Az előbb eszembe jutott egy mondat: A fény felé mindig könyebb menni. Ezt ezennel levédem. Lehet idézni. Én viszont megyek, mert a süti is kész lesz és még holnapra szép kell legyek....pápá.

Ahhoz képest, hogy ez a hét szünet, nem sokat pihentem. Az esték persze megmaradtak nekem, ami jó, mert kilenc előtt is aludni mehettem, nem kellett a tanuláshoz is fent maradnom(a mai napig). De azért nem rossz a csabai pünkösdi közösség sem, meg jó angolul beszélni és vacsora csatázni, a holnapi fél nyolcra beérést is majd megoldjuk valahogy. Ja, és lehet, hogy szoknyát fogok venni!!! (de ez mellékes).
Vasárnap voltunk Hemával egy érdekes és (nekem legalábbis) nagyon jó és különleges missziós beszámolón, amit egy dél- ázsiai ráadásul nő(!) tartott, aki kint volt (és valószínűleg lesz is még) és helyi asszonyokat az ott megtanult nyelven tanítottak írni és olvasni. Engem úgy mindig érdekeltek az ilyen dolgok, ezért is tudtam legyőzni azt a néha nagyon rámjövős lustaságot, ami jól meg tud fogni, de megfeledkezni róla már nem olyan könnyű. Ezzel elmulasztottam a családi sütizést, de milyen jó nekem, hogy gondoltak rám is és hoztak haza egy finom krémest. Délelőtt pedig mielőtt hazajöttünk volna Vésztőről, elugrottunk Mágorra, ahol megláthattam végre Andrist (maradjon az én titkom, de ha leírom, akkor már nem titok, igaz?). Na szóval már az egész vasárnapom is jó volt. Hétfőn dupla szülinapot ünnepeltünk, vacsoracsata első forduló, ittam olyan forrócsokit, amitől már harmadik napja olyan álmaim voltak, amire nem gondoltam volna, hogy lehetnek, kedden nem is tudom, hogy mit csináltunk =D, szerdán Nettivel megszálltam a konyhát 13kor, mindenkit elküldtünk, de a woww-okat hallva úgy gondolom megérte (és még bűvésztrükköket is betanultunk a hatás kedvéért (vagy ha nem lett volna finom a kaja)) -< húú duplazárójel =D
Csütörtökön angol barátaink látogattak el hozzánk, amit egy szaladgálós, takarítós reggel előzött meg. Este pedig ugye Békéscsaba. Ma reggel pedig már 7 előtt fennt voltam, mert biológiailag még nem sikerült beállnom (elárulom nem is fog menni) Ma pedig tanulással egybekötött pihenés volt a program (aminek még nem értem a végére, csak elfelejtettem, hogy akartam itt valamit).

Egy szépet olvastam kedden, amit most le fogok írni. Már írom is =D

"Szép vagy?
Ki az, aki ne szeretne szép és sikeres lenni? Az ellentétet ugye mindenki ismeri. A vicces az, hogy a többi ember semmiben sem külömbözik tőled. Isten őket is a saját képmására teremtette. 350 km/h sebességgel tudsz tüsszenteni. A nyelved lenyomata nem hasonlít senki máséhoz, és miközben elolvasod ezt a mondatot, a testedben 50 ezer sejt hal meg és termelődik újra! Csodálatos vagy, mert Isten tervezett meg téged. Mégis sokkal inkább törődik azzal, hogy mit csinálsz és min gondolkozol, mint hogy hogyan nézel ki. Lehet szupermodell kinézeted (<-ezt nem vettem magamra =D), de ha a szíved csúnya, keserű és büszke, akkor semmiben sem külömbözöl a bűntől. Isten számára az olyan szépség a fontos, amely nem múlik el az évekkel. (ez szép) A kegyelem képessé tesz arra, hogy még a lassú gondolkozású embereknek is segíthetünk Istenhez találni. Elfelejtkezel ezekről ma, vagy holnap, és inkább elhiszed a múlandó szépség hazugságait?

Tegnap abban az élményben volt részem, hogy Debrecenben "részt vehettem" (családdal és rokonokkal együtt) egy koncerten, amerikai Gaither Vocal Band előadásában. Na jól megfogalmaztam. =D Az indulást háromra terveztük, ami nem jött persze össze csak fél órás késéssel, de időben ott lettünk (hétkor kezdődött). A városba érve láttuk, hogy minden második kocsi, amit megelőzünk, Romániából jön. El is kezdtük lobogtatni a jegyünket, meg integettünk, aminek az lett az eredménye, hogy a másik sávban elénk jöttek, mondva, hogy "testvérek vagyunk". =D De mi is becsúsztunk más elé, úgyhogy ki lettünk engesztelve. Parkoló volt külön a kisbuszoknak, aminek mi nagyon örültünk, mert feladtuk volna a reményt kis személygépkocsival. Na egyre gyakrabban használok ilyen komoly szavakat, hogy személygépkocsi, vagy előadásában. Mindegy. A bejutásnál elég nagy volt a nyomás...képzelj el egy csooomó embert, akik mind be akarnak menni egy max 1,75 cm átmérőjű ajtón. De nem volt bodysurf, pedig nekem tetszett volna. =D (ezt nem gondoltam komolyan)
Helyelfoglalás  és háromnegyed óra várakozás után elkezdődött a szerintünk két órás koncert. Nagyon jó volt, nem egyhangú és vicces is és minden. Még voltak énekek, amiket magyarul is és angolul is ismertem. Amikor azt hittem, hogy az utolsó számot mondják be, akkor nagyot néztem, mert helyette csak a szünet jött. És mire vége lett, addigra olyan 23 lehetett. 10 perc alatt (azt hiszem) kijutottunk a Főnixből (ami a csarnok neve =D) és én pont Pintér béláék mellett mentem el. Sosem gondoltam, hogy én majd magamból kikelve odamegyek és minden izgulás nélkül autogrammot kérek egy szerintem jó előadótól. Ez nem is fog megváltozni. Vagyis nem kértem senkitől semmit az este, csak zsepit Laurától. De ő mellettem ült, szóval nem kellett hozzá bátorság. Még indulás előtt találkoztam egy jó barátnőmmel és beszéltünk kicsit, utána Renivel mentünk a cuccáért. A dugót szépen elkerültük és csütörtök 01: 08- ra hazaértünk.
Nem tudom, hogy lehet kocsiban kényelmesen aludni, de nekem még egyszer sem sikerült. Vagy lehet, hogy igen, de az biztos álmomban volt.
Ma reggel mivel nem kellett első órára menjek, mert ilyenkor nekem nincsen, tudtam tovább aludni, vagyis tudtam volna, ha nem ébredek fel és nem látom meg az órát, hogy már hét óra. Ilyen is ritkán van, hogy én ébresztek. Volt reggeli, meg koffein és az iskolában észre sem vették a karikáimat (nem a fülemben, hanem a szemem alatt, mert állítólag nem voltam olyan). Egy ideig bírtam, de utána olyan fáradt lettem, hogy ööö nemtudom. Csak nagyon elfáradtam. De még most se jobb, ezért mindjárt megyek aludni, csak leírtam amit akartam, hogy véletlenül el ne felejtsem.
See ya, God bless =D

Megvan, vagyis megvolt az 1500adik valaki =D
12- én este 7: 21: 37kor =D
Van értelme az életemnek...vagy a leírásának, vagy valaminek, amiről nem tudok.

Belegondolni is milyen fura, hogy mindig látja, amit teszek és mindenről tud, még arról is, amit a legjobban igyekszem eltitkolni. Nyitott könyv vagyok előtte, én viszont nem győzök rácsodálkozni arra, amit róla megtudok. Ő Isten.

"Mert ő szemmel tartja az ember útját, és látja minden lépését."

Megtanulom észrevenni a dolgokat, amik nem olyan életfontosságúak. Például, hogy a legfontosabb már megvan, ami az élethez kell. Gondolkozz csak, hogy mire mondom. Több dologra is gondolok.

Anya ideadta nekem a gépét. Ő már nem tudja használni. De én igen. Amikor működik. Például most. Csak gyorsan kell írjak, nehogy idő előtt meggondolja magát és leálljon. Még van pár dolog ami felrakásra vár....de majd legközelebb :D

Tegnap állatorvosnál voltunk...de nem engem kellett vinni persze, hanem Bonbont. Eléggé vicces volt. Odafele még bírta úgy ahogy az utat, de visszafele már nagyon elege lett a dobozból. Megtudtuk, hogy mi a baja, kapott szurit. Jajj, szegény. Tudom, hogy nem nekem adták, de nem bírtam odanézni. Hát nem lehet mindenki oda érte. A végén volt a poén, amin ott nem, csak hazafele nevettük el magunkat. Nem is tudom, hogy nem esett le már akkor. Anyu megkérdezte, hogy akkor ő most a fiú, vagy a lány volt. Erre az orvos: Hát én azt meg honnan tudjam???
Szóval mostmár érthető a cím. Hazafele még vásároltunk pár dolgot, de előtte bementünk Amiékhoz és végre láttam az új szép szobáját. Mátékáztunk is még egy kicsit, meg beszélgettünk, és hatra mondjuk hazaértünk. Ma még diákpolgármestert is választottunk, ééés kikapuk az egyik német dogát. A jegyet nem mondom...úgyis kitalálod. =D
Milyen lenne, ha a telefonodat csak horvát vagy szlovák nyelven tudnád használni??? Ilyesmi dilis ötletem támadt valamelyik nap. Jókat nevettem, hogy milyen szavak és majdnem magyar viccesek is vannak. De nem bírtam és visszaállítottam. Mert megjegyeztem, hogy kell. =D
Absztrakt festészet jeee. Van egy way down deep című kép. Rákereshető. Nagyon szép. Csak festeni nem tudok. De azt tud más helyettem. Mindent tudnak helyettem az emberek. Én csak azt kell tudjam, amihez tehettségem van.
Nem érdekel, hogy személyes üzenetben is ki van téve, de ide is bemásolom a linket, hogy biztos meg tudja mindenki nézni. Ezzel kelek, ezzel vagyok napközben és ezzel alszom el. Vagyis egész nap ezt dúdolgatom, és még egy vagy két másikat. És a képek is nagyon jók hozzá.
A végén még felülmúlom önmagam. Jobb lesz, ha most megyek...úgyis csak ezt akartam leírni, ha már tegnap nem menthettem el a mostanában általánossá vált lefagyás miatt. Ajjj. Mindegy. =D
http://www.youtube.com/watch?v=d61LamkXfwk&feature=related

Gondolok arra, hogy adni, nem kapni. A héten meglepően aktív tesióráink voltak. Távolugrás, medicindobás, négyütemű fekvőtámasz -.-
Most pedig amikor megyek fel a lépcsőn, vagy lejövök =D olyan érzésem van, mintha össze akarnék csuklani. DE így legalább tudom, hogy tényleg izmos vagyok. =D
Egy dolog eléggé elvette a kedvem, de most már örülök neki. Ma lett biztos, hogy holnap is fogok suliba menni. És csak délután megyünk. De ki nem bír ki két órát!! Főleg úgy, hogy közte van ötven perc "szünet". Jó dolog ez az előrehozott érettségi.
A mai nap sem volt semmi. Fél nyolc előtt már bent voltam! Egy a ritka események közül. Matek órán pedig próbáltam okosan nézni, mint aki mindent ért. De nem sikerült egyik sem. Óra után pedig megbeszéltük, hogy mennyire nem értette senki. =D
A hétvégén remélem sok minden fog történni. Jókat eszünk, sokáig fentmaradunk, zenélünk, meg ilyesmik. Hoppá, még nem pakoltam be. Majd ha felmegyek *::*

Itt ülve egy nyugis délutánt magam mögött hagyva, finom teát kortyolva rájövök, hogy mik a jó pillanatok. Amikor nyugodt a légkör, a háttérben szól a home coming, tele vagyok palacsintával, négyes lett a töri dolgozatom, a matekot pedig még nem javították ki. Holnap hétig alhatok, és délben már itthon leszek. Kedvem sincs panaszkodni. Főleg, hogy még kaptam egy felsőt. És minden nap nagyon jó idő van.
Ma olvastam egy jó igeverset. Kicsit olyan mai hangzása van:
"Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.' Mikeás 6, 8
Ezek után elgondolkozok, hogy törvény szerint élek, meg törekszem a szeretetre, mégis mintha néha befiókoznám a dolgokat, hogy had kapjak kicsit levegőt. Hamar el szoktam felejteni, hogy valamit én aznap el akarok érni, vagy megcsinálni. A felírás jó dolog. Pár dolgot ide is kiteszek, amiket már régóta le akarok ide is írni:
Mindent amit teszek, Istenért tegyem.
Nem magától örökmozgó tehát az alkotás, hanem alkotójától válik azzá!
Mindig maradj az, aki valójában vagy!
Akié a szíved, azé az életed.

Van sok hülye hirdetés persze az interneten. Az egyik ilyen a cseles 'te vagy ennek az oldalnak a 999.999. látogatója. kattints ide'ffelirat. Jobban belegondoltam és em is lehetnék sehanyadik látogató, mert csak a hirdetést látom és nem az oldalon vagyok!!! És akkora szerencsém sosem lesz, hogyha mégis igaz, akkor egyből három kiírás is megjelenjen.

És még egy önkifejező kifejezés, amit egy énekben hallottam:
I wish I see Jesus. Ez lenne a legjobb.

És még mindig nem tudtam meg, hogy hogy vegyek fel új kategóriát. Mindegy. Ez a kedvem most nem fogja elvenni. A szülinapi délután nagyon jól sikerült. Hehh, majdnem azt írtam, hogy nagyi(n). =D Elmentünk a Csaba centerbe, ahol megnéztük volna a G- force: rágcsávók- at, de kicsit lekéstünk arról, hogy egymás mellett legyen hét hely. De nem az én hibám volt!!! Én gyors voltam, még akkor is, ha én mentem utoljára a kocsihoz. =D
Mivel filmet nem néztünk, ezért a McDonald's következett. Minden ilyen alkalom különleges, mert nem járunk mindig oda, csak amikor szülinap van, vagy egy hosszú útról jövünk haza, vagy ha van velünk kicsi, aki mindenféleképpen be akar menni. Évente tíznél kevesebbszer. És a tíz még jóval több is. Na igen. Megettünk egy csomó hamburgert, olyan 12t kábé. Megittunk összesen olyan két liter üdítőt és egy csomó sültkrumplit elfogyasztottunk. Hamar hazaértünk, de nem volt baj, mert tudtuk végezni a szokásos szombati dolgainkat...gépezés, filmezés- popcorn, és a szülinapozás (ami amúgy nem szokásos). De most szülinap- hétvége van, mert ma is és holnap is ünnepelte / fogja ünnepelni a szülinapját valamelyik kedves családtag.
A szombat a Lauráé volt. És részben a Nettié is. Torta nem volt (még) de annál több más igen. Ettünk csirkepaprikást és krumplit, vagy tésztát ízlésnek megfelelően. Volt péksüti és már nem emlékszek a többire. Vagy csak ennyi volt. =D
Vacsora után odaadta mindenki az ajándékát. Sikerült a viccem!!! Annyira komolyan elhitték, hogy négy kis kerek öntapadós szivacspapírt, vagy mit adunk nekik, hogy (majdnem) szó nélkül bontották ki a dobozt, amiben a táncszőnyeg volt, amit a nagyszülőknek ugye jobb ha nem mondunk el, mert kiakadnak, hogy hogy merünk táncolni, pedig ez csak lépegetés. =D
És már fél 11 van. Este persze. =D Most jöttünk fel. Kiugráltuk magunkat. Most jól fog esni az alvás, de a felkelést most kihagynám. Vagyis mégsem, mert holnap a bibliakörösökkel az angyalokról fogunk beszélgetni, történetet is viszek és ilyesmik.
Röviden összefoglalva: hogy lehet valakinek ilyen jó élete??? Mert megérdemelni biztos nem érdemlem meg!!!

Ma eszementen jó napom volt!!! Minden hogyismondjam sikerült. Na jó, lehet, hogy reggel a melegszendvics megégett, amíg felöltöztem, de ez volt a legrosszabb. Úgy igazán nem is égett meg, csak kicsit bebarnult. =D
Reggel negyed nyolcig aludtam. De nem szépítő alvás volt, mert hiába feküdtem le mondjuk korán, reggel aludtam volna még egy órát. De bőven kárpótolva voltam (és még hogy leszek!!!)
Odaértem a suliba és nem áztam meg. Pólóban hülyeség elindulni, mikor esőt mondanak, de meleg is van és elhittem, hogy nem fogok, amikor azt kértem, hogy: Istenem add, hogy ne ázzak el. A német volt a legjobb, mert nem írtunk dolgozatot. nem kérték el a házit (ami nekem természetesen kész volt) és biztossá vált, hogy jövő héten tényleg nem lesz itt tanárnő és kedden kilencig aludhatok, csütörtökön pedig délre hazaérek és nem kell kaját vigyek. =D De ez már csak zárójeles.
Itthon pedig teljes feszültségben próbáltam becsomagolni a kistesómék =D ajándékát és kitaláltam, hogy a már így is szivatás mellé még lesz egy kis vicc....de azért az ajándékot is megkapják....duplán nem azt, amire számítanak. De szerintem semmi konkrét dologra nem számítanak. Meg úgy egyáltalán semmire. De mennyivel nagyobb lesz így az öröm!!!
Szóval két nap. ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍíííííííííííííí

Német tanulás közben jól esik kikapcsolni és zenét hallgatni....most olyan nagy kedvem lenne gitározni egyet...persze ha jól tudnék. Még csak "szárnyat bontogatok". De menni fog egyszer biztosan...ha nem adom fel, míg egy darabban látsz. =D Kezdek érthetetlen lenni. =D Mindegy.
Tegnap este nyolckor elkezdtem porszívózni, mert összecsuktam az ágyamat, meg áthúztuk a szőnyeget, mert fotelt cseréltünk Laurával...nem lennék költöztetős. Nehezek azok a bútorok. Meg egy nő amúgy se legyen az. =D Na szóval megnéztem, hogy milyen lenne a szoba. Jó nagy, csak túl magas az ágy...megszoktam, hogy fél méterrel a föld felett alszom. Már hiányzott...és ha mondhatom így apropó =D az ágy összecsukva olyan lehetetlenül kicsi, hogy biztos leestem volna róla. Akkor este (és valamit ma) visszarendeztem a dolgokat. Anya meg is jegyezte, hogy túl sokat nézem a deko tévét. =D Milyen igaza van =D
Könyvtárba persze elfelejtettem minden nap menni, úgyhogy az aranyember nem lesz ezen a héten kiolvasva. De hát ki fogom én, csak nem akkorra, amikorra kell. =D
Mostanában nehezen nézek balraööö vagyis jobbra. Jó lenne egy masszázs. Igenigen. =D
Obama balkezes!!! Ezek szerint akkor az én álmom is teljesülhet, hogy oktatásügyi miniszter legyek. =D (ma csak kilenc =D - t írtam)

Komolyabb. Volt még egy imameghallgatásom. Ismerősöméknek kisfiúk született...bár láthatnám. Biztos extra aranyos. Három héttel korábban született alig két kilóval. Lélegeztetőgépre kellett tenni, és az anya is belázasodott. Telefonon tudtuk meg és kérték, hogy imádkozzunk érte. Ki mondja, hogy nem lehet?? Tegnap mondta anya, hogy a babát levették a gépről.

Médiaórára "plakátot" kellett csinálni. Olyan aranyos képeket találtam...egyet felteszek, amin minden tettszik.....komolyan minden. =D
És megszületett az első jegyem, ami persze ötös.

Magyar dogára készülve olvastam ezt a részletet, ami nagyon de nagyon megtetszett. Ja, és ez a részlet a Merengőhöz c versből van. =D

"...
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
..."

Most meg kategóriát nem tudok felvenni...mert témába szedve jobb visszaolvasni amiket néha írok. *mööö*
Amibe ezt a bejegyzést tenném, annak a "gyűjtőneve" életünk apró örömei lenne. Ma jó kis családi, vagy legalábbis lánytesós napom volt. Reggel suli persze, de eltelt. Főleg, hogy elmaradt az első és a német utáni német óra. =D Ezután a szokásos látogassukmegazismerősöketaboltban következett, ami olyan egy órát szokott 'igénybe venni'. Woww, úgy írok, mint egy komoly felnőtt ember. De ez csak átmeneti. Hazaérkezés után nyugalom, tévézés, ebéd volt, és 18kor Netti bejött, vagyis feljött =d azzal, hogy menjünk el biciklizni a Köröshöz (ami tőlünk olyan öt percre van (biciklivel)) Felpakoltunk (polifóm, víz, édességek) és elindultunk. Felfele nehezen ment, de mentünk lefele is, úgyhogy megvolt az ellensúly. Az út is jó volt. De hogy le is üljünk a partra, olyan még nem volt. És még ott is legyünk legalább öt percet, olyan meg még tényleg soha nem fordult elő. (még egy felnőttes kifejezés- ajajj ez már kettő) Nagyon szép volt a víz, meg a környezet, meg minden, csak a szúnyogok nem illettek a képbe. Kaptam pár csípést, de ők is kaptak. =D Háromnegyedre majdnem hazaértünk, csak beugrottunk mamához, hogy ne mondhassa, hogy úgy teszünk, mintha nem tudnánk, hogy hol laknak. =D Itthon pedig már sült a grillhús, amit már megettünk és naaaagyon finom volt.
Holnap sajnos nem lesz nulladik és első órám =D és dél előtt végzek, ezért hamarabb érek haza. De ennek jó hogy örülök, és az előbb csak hülyültem. *::*
Ez volt egy nap az én csodálatos életemből. Szép álmokat mindNkinek!!!

Annyira el voltam magammal, hogy sikerült jól felfújnom a biciklim kerekét. Mondjuk elintéztem volna, hogy a "szép csajoknak ingyen" felirattal rendelkező szerelőnél öt másodperc alatt megcsinálják, de kellett a tapasztalat. Ma suliztam, és találkoztam Nettivel is, aki haza akart velem jönni. Persze nem gyalog, hanem a hátsó ülésen. Úgy örülök, hogy ma kedd van. Kinyitották a lakatot, addig én felvettem a táskám. Mikor kiszedtem a biciklit arról a helyről, amire reggel elég nehéz volt rátalálnom, mert a piactól pár méterre van és ma piac is volt, ültünk volna fel, amikor észrevettük, hogy a bicikli kereke tropa. Jót hümmögtem, hogy hogy lehet, mikor reggel még keményebb volt, mint a bicepszem. De ezek szerint csodák ma is történnek...vagy csak belementem valamibe... ami éles volt és kivágott. Na jó. Haza kellett gyalogolnunk, ami egy örökkévalóságnak tűnt. Mondjuk fellélegeztem, amikor beértünk az utcába. Most pedig hiába van meg a lakatom, meg a kulcs is hozzá, el kell menni a szerelőhöz, ha csütörtökön megint hétig akarok aludni. Majd talán holnap. =D
Addig is álmodom a hibátlan bicikliről és megpróbálom magamból a legtöbbet kihozni. See ya. Bye.

Sok mindenre rájöttem ma... De már nem emlékszek mindenre, de azt tudom, hogy tanultam ma. Nem tudok szépen körmöt festeni magamnak. De azt is megtudtam, hogy Reni sem. Sose bízz a körömlakkodban...mindig akkor hagy cserben, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá. Fiúknak nem érvényes, mert nekik nincs is. =D
Rájöttem arra is, hogy nem lesz egy nap, amikor nem felejtek el semmit...próbálkozni azért még lehet. De arra emlékszek, hogy ma mit felejtettem el. =D
Reninek egyetemistaként sokkal egyszerűbb az élete, mint nekem... innen nézve.
Olyan jó az órarendem, hogy megköszönöm Istennek. Mert tényleg jó. Minden dologért legyél hálás. Még a fél nyolcas osztályfőnökinek, főleg ha nincsen kedden és csütörtökön első órád!!! És azt is meg kell köszönjem, hogy nem lesz holnap tesi óra, mert még nincsen pólóm és nem fűztem be a cipőm =D
Reni holnap elmegy a koszos, zsúfolt, nagyonnagy Budapestre és nem lesz itthon három napig. Ezek szerint enyém a laptop. De jó lesz. És erre igazán csak most jöttem rá.
Egy csomó új, ismeretlen gyerek jött a suliba. Miért nem tudom soha megszokni, mióta kilencedikes vagyok??? Vagyis meg tudom...év végére.
Ezen, vagy a jövő héten valószínűleg megírjuk matekból a beígért exponenciális- logaritmusos dolgozatot.........ami azt jelenti, hogy már év elején lőnek az év végi ötösömnek. :S
Utolsó fizikás év...de miért nem a tavalyi volt az??????? Ha pedig télen megyünk órára, akkor megsokszorozódik az esélye annak, hogy jól megtömnek hóval (ha lesz hó), mert át kell menni az udvaron, mert új épületet adtak át a számtech és a fizika teremnek.
Eltűnt a padom!!! És Nikinek is.....De már van helyem, de lehet, hogy csak kis ideig...de nem bánnám, ha végleg lenne. Úgyis jól el szoktunk lenni...gondolom én. =D
Laura ötödikes......minden nap találkozunk.... ez most vicces volt. Testvérek vagyunk, jó, hogy találkozunk. De ISKOLÁBAN!!! Milyen gyorsan nőnek a kistesóim.
Ha Lajcsi ötödikes, akkor én 12edikes vagyok. Biztos, hogy 11et fogok még hinni egy ideig. Vagy nem. De egyszer még biztos!!
A Spar- ban nem lehet rózsaszín, erdei gyümölcsös, kerek, műanyag dobozos instant teát venni. Na ezért járunk mi a Lidl- be.

A lista még biztos folytatódna, de energiahiány miatt ez most elmarad. Jó éjt evribádi.

Hazaértünk.....tegnap este fél 11re. =D A hét egy hét hosszú volt és nem is telt el olyan gyorsan, mint ahogy gondoltam, hogy el fog. Ez volt eddig a legjobb Németországi kirándulásom........mintha olyan sok lett volna eddig. =D
Hétfőn hatkor keltem, mert nem bírtam volna aludni az izgalomtól, hogy estére már ott leszünk. Lassan mindenki felkelt és kilenckor már úton voltunk. Azt hittem, hogy gyorsan eltelik a nap, de nagyon nagyon lassan múltak nemhogy az órák, hanem a percek. Filmet néztünk, Pintér Bélát énekeltünk, Nettiék integettek az autósoknak, vagy hatszor megálltunk, ha nem tízszer. Német reppet hallgattam a rádióban, meg Love is in the air- t,  Este 23ra megérkeztünk. "Megreggeliztünk" és éjfél után végre elaludtunk. Nettivel egy felfújhatós matracon aludtunk. Szegényke, remélem nem ébredt fel. /egy nap a szülinapjáig/
Reggel megint reggeliztünk és beautóztunk a városba. Szétnéztünk egy csomó helyen.....Timivel próbálgattunk, mert az ugye még ingyen van. =D
Szerda volt az a nap, amit a legjobban vártunk. Reggeli után elindultunk az Europa Park- ba, ami elég messze volt, de nem volt unalmas az út. Láttunk sok érdekes dolgot. A hegyek között autóztunk, volt egy óriásvécé is =D és el is tereltek. De azért 10- 11re odaértünk. Gondoltuk, hogy este hatig sok mindenre fel tudunk ülni. Először mindenki a toronyba ment, ahol megnézhettünk mindent felülről, utána pedig sikerült rávenni anyáékat, hogy hadd mehessünk külön. 2005ben mintha nagyobb lett volna a park. De volt új hullámvasút, amit ki kellett próbálni. Így visszanézve nem tudom, honnan volt olyan sok bátorságom, hogy mindenre felüljek. De nagyon megérte, mert nagyon adrenalin volt. =D Alapból kilőtt, nem vontatott. De fejjel lefele menni nagyon jó érzés volt. Nem is tudtuk, hogy mikor vagyunk úgy. =D

A hét legjobb napja a szerda volt. De ez az áradozásomból biztos kiderült. Írnék még, de történt még más is, amit nem akarok elfelejteni. Jön a jól bevált felsorolós élménybeszámoló:

• 130al hullámvasutazni
• motorcsónakkal átruccanni Svájcba
• Ellie az agár
• C A ban vásárolni =D
• Tutilingenben strandolni
• minél idősebb vagy, annál jobb kocsit vezetsz
• kamionszámolás
• magyar lada németföldön
• "ez menő alagút"- Beni
• 2500 kilométer- egy hét alatt
• Szerelmünk lapjai
• csillaghiány
• Toshiba- Tobisa /Beni/
• lábát- kezét rámrakja álmában kisTimi
• mangós fagyi
• repülőtér
• mobilvécé...fújj
• Mária rádió: üdvözlégy Mária "...vidd be a mennybe azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra" *hihi*
• 2009. augusztus 30. 22: 01: 11, 07- megérkezés Békésre

És persze nagyon örülök, hogy semmi baj nem volt... vagyis a legnagyobb baj az volt, hogy az úton néha közel éreztük magunkhoz a teheneket.
Akartam még valamit, de elfelejtettem...

Éjfél előtt volt, amikor kinéztem és láttam egy repülőt fent naagyon magasan az égen. De jó lenne már, ha én is túl lennék az első repülőgépes utazásomon. De még nem vagyok. Felvállalom. =D Szóval amikor láttam a repülőt eszembe jutott, hogy az emberek mindenhol megvannak. Levegőben, föld alatt, vízben, vízen, etc. De olyan még nem volt, hogy egy ember két helyen is legyen egyszerre. Még jó, hogy Isten több helyen is ott van. Amikor egy balesetet megúsz valaki és ugyanabban az időben valakit sikeresen megműtenek. Mert az Ő keze benne van ezekben a dolgokban, még ha nem is hiszed el. Tapasztalatból tudom.

Tegnap este óta vagy kétszer rájöttem, hogy az élet nem tökéletes. Persze eddig is tudtam, hogy nem az. Csak jól hangzott így mondani. =D
Nyugodtan gépeltem, már mondhatjuk, hogy késő volt, amikor valami ráesett a kezemre. Na mi volt az?? Egy ártalmatlan, naagy, zöld sáska, vagy tücsök, vagy mi. Visszatartott sikollyal sikerült megfognom és kitennem az ajtón (persze nem másik helyiségbe, hanem az udvarra), de addig is kellett kicsit küzdjek, hogy megfogjam. Mert ugye tud ugrani is. Ma reggel meg megint mamás pózban ébredtem (kifejezés, aki érti, annak jó). De ahogy már rájöttem párszor, ennél lehet még roszabb. De ma úgy érzem ki leszek engesztelve. Ma biztos, hogy jó napom lesz. =D

És ki is lettem. Mikor lementem, megreggeliztem és felvettem a telefont, amikor beleszólt a szomszédunk, aki megkérdezte, hogy van e nálunk víz. Gondoltam, hogy van, de nagy örömömre nem volt, így nem kellett mosogatnom. Egy. Ebéd után pedig szaladtam, vagyis tekertem a városba gyógyszerért, meg Amihoz, ezért délben sem tudtak megkínozni. Este meg nem szoktunk, mert csak.
Ennek azért van egy hátránya: mivel ma meglógtam, ezért holnap mindkétszer én fogok. Jajjdenemvárommááááááááááár!!!